Egyéni jelentkezésű túráink sajátossága, hogy a felső tagozatos és középiskolás diákok egyénileg tudnak jelentkezni!
A Tisza-tó (más néven Kiskörei-víztározó) Magyarország második legnagyobb állóvíze. Elsődleges feladata a Tiszán érkező árhullámok által hozott többletvíz tárolása, a térség árvízmentesítése volt. Az idő során a tó ökoszisztémája is fejlődött, előtérbe kerültek a természeti értékei: számtalan sziget, holtág, sekély kis csatorna váltja egymást a hatalmas, nyílt vízterületekkel, jellegzetes mozaikos tájat formálva. A Tisza-tó területén öt medencét találunk, mind egy-egy sajátos vízi világot tár elénk: madárrezervátumot, természetjáró tanösvényt, vízi sportokra specializálódott részeket, horgászhelyeket. A Tisza-tónál a kikapcsolódás is legalább olyan változatos, mint a táj.
Különleges túrát tehetünk a vízi birodalommá varázsolt galériaerdőkben, a környék nevezetességeit felkeresve, Tokajt és a borvidék sajátosságait megismerve egyedülálló sajátosságait megismerve különleges élményeket szerezhetünk!
A Duna a második leghosszabb folyam Európában a Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered és délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. A Duna tájformáló szerepe kettős, épít és pusztít is. A rombolás elsősorban a gyorsabb folyású, hegyi szakaszokon, míg az építés a lassabb folyású, alföldi részeken jellemző. A folyó állandóan koptatja és mélyíti medrét. Lassú folyású szakaszain épít hordalékának lerakásával; a lerakott hordalékhalmot hordalékkúpnak nevezik. A hordalék a felső szakaszon még igen nagy méreteket, lejjebb már csak porszemnyi nagyságot vehet fel. Ugyanis, amikor lelassul, akkor a folyó először a nagyobb, majd az egyre kisebb darabokat hagyja el.