VíziVándor Tábor a Rábán
A Rába, a Duna legjelentősebb mellékágaként Magyarország leggyorsabb és harmadik leghosszabb folyója. A Rába folyó az, ami a legjobban eredeti állapotában van, felső részén túlzott szabályozás nélkül ma is szabadon építi és alakítja medrét. Esésének köszönhetően gyors folyású, rövid szakaszokon a vadvízi fokozatot is eléri. Míg a római korban jelentős szállítási útvonal volt, mára elsősorban vízenergia-, ivóvízforrásként, valamint mezőgazdasági és turisztikai szempontból van jelentős szerepe. Zsilipkamra nélküli duzzasztógátjai megnehezítik a túrázni vágyók feladatát, így ezt az útvonalat csak a gyakorlottabbaknak ajánljuk. Ezen az útvonalon a kenu helyett felfújható raft hajókban próbálhatják ki magukat a vándorok!
A táborok 2023. június 16-tól indulnak és 2023. augusztus 20-ig tartanak
1. nap Szentgotthárd
Táborunk első állomása Magyarország legnyugatabbra fekvő városa lesz, azon belül az Alpokalja Motel és Kemping Szentgotthárd. Közvetlenül az osztrák határ mentén, a szlovén határ közelében található helyszín a Rába és Lapincs összefolyásánál található. A három nemzet kultúráját, hagyományait egyesítő települést ismerhetünk meg. Itt található hazánk első hajócsúszdája is.
2. nap Csörötnek
Másnap a reggeli készülődést követően indulunk a Rába-vidék egyik kedves kis falucskájába, Csörötnekre. Ez a folyószakasz az ország legizgalmasabb sodrású vízitúra helyszíne. A vadregényes partjait szaggató folyó kettészeli a települést. Táborhelyként minket az Akácfa Kemping vár, különféle sportolási lehetőséget kínálva a még ki nem merült vándoroknak.
3.nap Rábagyarmat
Harmadik napunkon Csörötnekről Rábagyarmat felé vesszük az irányt, ahol majd a Berekitáborhely nyújt számunkra szállást. Csörötnektől Csákánydoroszlóig a Rába leggyönyörűbb részén hajózhatunk. A folyó annyira kanyargós, hogy míg az egyik pillanatban az arcunkat, a másikban már a tarkónkat melegíti a nyári napsütés. Ezen a táborhelyen is nagy füves terület biztosít sportolási lehetőséget
4. nap Csákánydoroszló
Rábagyarmatról reggel Csákánydoroszló felé indulunk tovább. A Rába folyó ezen szakaszán dől el, hogy ki a legény a gáton. Ez a folyó legtechnikásabb és ezáltal a legnehezebb része. Kanyar-kanyar hátán, és mindez megspékelve a folyó által összegyűjtött hordalékfákkal. Jól jellemzi a szakaszt az, hogy a Rábagyarmati és a Csákánydoroszlói kikötők légvonalban kb. 6 km. -re vannak egymástól, de a folyón ehhez kb. 14 km. -t kell megtenni.
5-6.nap Körmend
Evezés közben több szigettel is találkozunk, a Csákánydoroszlói kikötési pontig Gasztony, Hegyhátszentmárton, Ivánc és Csákánydoroszló fürdőhelyei mellett is elhaladunk. Hegyhátszentmárton határában, a folyó jobb parti oldalán folyik bele a Rábába a Lugosi-patak. A folyó Magyarországi szakasza itt éri el a legdélebbi pontját, ettől kezdve a Rába észak-keleti irányba folyik Győr felé. Csákánydoroszlónál az Őrségbe haladó főút híd lábánál kötünk ki, ám előtte még a híd előtti kanyarkombinációkat, és a „sarkantyút” is le kell küzdenünk. A szakasz teljesítése után a Kormorán Kenu Közhasznú Egyesület teljesen megújult táborhelye, és az Őrségi Nemzeti Park újonnan kialakított Természetvédelmi Látogatóközpontja vár bennünket.
Elérkeztünk túránk utolsó táborhely váltásához. A Csákánydoroszló és Körmend közötti szakaszon két arcát is megmutatja a Rába folyó. A táv első felén a korábbi napokhoz hasonló kanyargós, technikás folyóval találkozunk, hogy utána a Dobogó-erdő környékén viszont egy jelentős lassulást fogunk tapasztalni. A folyó lassulását Magyarország egyetlen, még működő rőzsegátja okozza, ami Körmend előtt a Pinka folyó torkolata felett található. A gátnál szükségszerű a hajók átemelése, amit két úszóstég könnyít meg. Kedvező vízállásnál a gáton átbukó víz felett „repülő” halakat is láthatunk. A gát után kicsit több mint 1 km-t kell még eveznünk a körmendi Bárkaházig, ahol két éjszakát táborozunk. Ennek a rövid szakasznak kb. a felénél jobbról folyik vissza a Rába vize az iparcsatornából. Majdnem ezzel szemben, a folyó bal partján látható az országszerte híres és hírhedt földes, döngölt talajú kosárlabda pálya, ami a körmendi kosárlabdázás szülőhelyének tekinthető, itt kezdődött el az a „meseszerű” történet, aminek eredményeként a körmendi kosarasok 1987-ben a magyar kosárlabda bajnokságban megtörték a fővárosi csapatok hegemóniáját, és első vidéki csapatként bajnoki címet szereztek.
7. nap
Hazautazás
